Fejléc#3 Könyvborító#6 ELVIHETŐ fejléc#1 Teljes Design#4#5~ Amnestia S.

Sziasztok, meghoztam a rendeléseket, valamit hoztam nektek egy elvihető fejlécet! 

Ölel, Amnestia S.

(Írd meg kommentben ha szeretnéd, mi legyen ráírva,
ezen felül egy e-mail címet, ahova küldhetem)

KATT A BLOGÉRT

KATT A BLOGÉRT

Fejléc#6 ~BoBogyó

Sziasztok! Meghoztam a következő rendelést, és nem sokára hozom a következő DIY-t is!
Nem tudom, melyik lesz jó, de remélem tetszik :)

Szöveg doboz HTML-kód ~ Amnestia S.

Sziasztok, hoztam nektek, egy általam még sosem látott, HTML kódot. Kérlek, ha felhasználod, azt jelezd nekem! Ha valamit, nem értesz, kommentben tudsz segítséget kérni!

Ölel, Amnestia S.

Forrás: Shine

Kód:
<style type="text/css"> .la {  webkit-transition: 2S all ease-in-out; -moz-transition: 2S all ease-in-out;-o-transition: 2S all ease-in-out;transition: 2S all ease-in-out; opacity:0} .la:hover { webkit-transition: 2S all ease-in-out; -moz-transition: 2S all ease-in-out;-o-transition: 2S all ease-in-out;transition: 2S all ease-in-out;  opacity:.8} </style> </div>
<br />
Kód:<br />
<br />
<center>
 <div style="background: #e1c7d4; border: 25px solid #bcb6cc; padding: 25px; width: 412px;">
<div style="background: #fff; border: 1px dotted #8c3baa; padding: 5px; width: 400px;">
<div style="background: url(http://i.imgur.com/WxRjobV.png); height: 350px; width: 400px;">
<div class="la">
<div style="background: #e1c7d4; color: black; height: 150px; padding: 50px; position: relative; top: 50px; width: 200px;">
<div style="color: #743844; font-family: tahoma; font-size: 9px; line-height: 97%; overflow: auto; text-align: justify;">
Szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg Szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg Szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg Szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg Szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg Szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg Szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg<br />
<br /></div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</center>

Szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg Szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg Szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg Szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg Szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg Szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg Szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg

Cassandra Clare könyvek ~ Amnestia S.

Sziasztok, mivel egy ideig Cassandra könyvei lesznek terítéken, így arra gondoltam, megkönnyítem a dolgotokat, ha szabad így fogalmaznom. Még is mire gondolok? Ha valakinek megtetszik az ajánló esetleg kritika,- ki minek nevezi- akkor, nem biztos, hogy letudja egyből kapni a szekrényről az adott könyvet és az sem, olyan biztos, hogy az interneten eltudja olvasni ezeket, hisz, elég ritkán kerülnek fel, hamar és egyben - minden oldalt tartalmazva, - az a bizonyos könyv, amit elszeretnél olvasni. Így arra gondoltam, hozok nektek, Cassandra Clare könyveket, méghozzá a Végzet ereklye sorozat pár könyvét.Ha a letöltés után nem tudod megnyitni a könyvet, akkor valószínűleg a géped, nem rendelkezik egy adott programmal, amit az Adobe Reader-rel könnyen kiküszöbölhetsz. Ezt a programot megtalálod az Origo Szoftverbázison, könnyen és egyszerűen letöltheted! Akkor lássuk a könyveket! Ha bármelyiket le töltötted, kérlek jelezd!

Ölel, Amnestia S.

Cassandra Clare - Csontváros letöltés

Könyv ajánló/kritika

Cassandra Clare - Hamuváros letöltés

Cassandra Clare - Üvegváros letöltés

Cassandra Clare - Bukott angyalok városa letöltés

Kritika - Más

Más

                                                                Kinézet

        Én különösen imádom ezt az „oldalfejlécet”, a tiéd a második blog amin láttam. Aki kitalálta nagyon kreatív, és ahogy láttam, még csak egy lány csinál ilyet itthon. Az oldal színvilága nekem különösképpen elnyerte a tetszésem, a háttér meg végkép. Nekem kifejezetten tetszetősek ezek az egyszerű, mintás hátterek. Nincsenek túlcifrázva, de kellemes érzést keltenek. Na de lépjünk át a modulsávra. Itt minden szükséges modul meg van, megfelelő sorrendben, igazándiból ebbe sem tudok belekötni. Sőt, az egyetlen dolog az egész blogban, ami nem tetszik, az a bejegyzések címe. Szerintem nem mutat olyan jól ez a betűtípus mint például, ha egy kicsit komolyabb lenne.
   Összegészében szép az oldal kinézete,és látszik, hogy igényes munka.


                                                                Történet                                                            (Spoiler alert!)

       Adva van Janka, a néma árva lány, aki az ország legspécibb iskolájában tengeti mindennapjait két barátnőjével, a tapintatlan és hiperaktív Rozival, valamint a csöndes és már ijesztően nyugodt Ildikóval. A történet kezdetén kicsit megismerhetjük az iskolát, ahova, mint később kiderül csupa gyári hibás gyerek jár és minden reggel futnak, kivéve hétvégén, mert akkor meg mindenki alszik. Egy ilyen szombat reggelen talál az intézménybe a kifejezetten fiatalos házaspár, akik nagyon hasonlítottak Jankára. Ezt olyan módon kihangsúlyoztad, hogy később én személy szerint azt hittem ők az elveszett szülők, főleg a kép miatt, amit Jankáék megtaláltak, de te „becsaptál” és kiderült, hogy az egy másik Janka volt. Tetszett ez a fordulat, bár kételyek még mindig maradtak bennem, totál feleslegesen. Na de kanyarodjunk vissza. Tehát, a pár váratlanul beállít és miután sikeresen felzargatják a kölyköket édesded álmaikból  kiállítják őket az udvarra, a pár pedig elkezd nézelődni a lányok között. Az egész olyan, mintha áldozatokat válogatnának, akire ráböknek, az megmenekül. De lépjünk is tovább. A pár különös módon kiszemeli maguknak Jankát, aki nagy nehezen belemegy a költözésbe. Új lakhelyén egy átlagos ház várja meg egy hatalmas faág, ami belóg az erkélyére. Nem sokkal ezek után, az iskola első napján megjelenik Kevin, a lánynak hitt szomszéd, és aki első találkozásukkor még nem ismeri a jelnyelvet, így adódik egy pár kommunikációs probléma, de ezeket könnyen áthágják. Később kiderül, hogy Kevin egy vérbeli famászó, és az éjszaka közepén is képes felzargatni legmélyebb álmából főhősnőnket, csak mert elfelejtette neki odaadni az órarendet. Hős lovag! Ezt követően halálra fagyásig beszélgetnek az erkélyen, és Janka, habár két éve óta ismert barátnőiben nem bízott meg, a fiúnak már az első napon elárul mindent. Ez az átjárkálósdi így megy egészen addig, ameddig a nevelő apa - becses nevén Tomi -  rá nem szól hősszerelmesünkre, hogy az ajtót használja. Ezzel a lehetőséggel hála Istennek egy párszor él is, és már jelelő órákat is vesz Jankától. Persze mind e közben a lány tartja a kapcsolatot árvaházi barátnőivel annyira, hogy segítsenek Kevinnek kisfilmet csinálni. Hogy miért? Mert Kevin túlontúl határozatlan volt, és nem engedték át a jelelő vizsgán, amire Jankával annyit készült. Egyik lehetősége az lett volna, hogy hónapok múlva újrapróbálkozik, a másik pedig, hogy Ildivel és Rozival leforgatnak egy filmet, amiben szerepelnie kell a jelnyelvnek, és még más kritériumoknak meg kell felelnie. Eme kis videó alanyává pedig Jankát választották, aki úgy dönt, – persze nem magától -  hogy vállal egy műtéti beavatkozást, aminek a segítségével talán visszakaphatja a hangját, és később vissza is kapja. Sok minden történik vele a kórházban töltött napok után, összejön Kevinnel, - ami először elég homályos az olvasó számára, én a helyedben nem egy mondattal rendeztem volna le, talán kicsit nagyobb hangsúlyt fektettem volna rá -  eljön Janka szülinapja, de mivel több poént nem akarok lelőni nem sorolom tovább. A dolgok viszonylag rendben mennek, egészen addig a szilveszterig. Ekkor derül ki, hogy a beavatkozás mégsem volt sikeres, és ha a lány akarja, megismételik, de ő nemet mond.  Nem hibáztatom érte, sőt örülök neki, hogy néma maradt, nem mindig kell a happy end.
   Nekem tetszik az írásmódod, és elgépeléseket is csak az első pár részben találtam. Nem tudom miért mondták azt, hogy olyan, mint Leiner Laurájé, mert még csak nem is hasonlít. Egyszerű, szép és látszik, hogy bő szókinccsel rendelkezel. A részek rövidsége csak néhány helyen tűnik fel, akkor is az egymást követő fejezeteknél, ilyenkor pedig nagyon szembe tűnő. Én tökéletesen megértem, hogyha valakinek nincs ideje rendesen megírni, de a helyedben én inkább később adtam volna ki a kezemből az irományt, csak egybe legyen. Bajom még a prológussal és az epilógussal van. A szöveg tetszik, de legyen az, amit kiírsz.  Ma a bloggerek világában rengetegen nincsenek tisztában eme két szónak a fogalmával, - egyszóval sem mondtam, hogy te is közéjük tartozol, még mielőtt félreértenéd - pedig egyszóval nagyon egyszerűen ki lehet őket fejezni: bevezetés és lezárás. Nem szándékozom neked megmondani, hogy mit kellett volna tenned, mert az is lehet, hogy jobb így, de azért ismertetem az álláspontom. A prológusba én az első két rész egyvelegét raktam volna, majd utána az idézetet. Az epilógusba, pedig megemlítetted volna  - ha tényleg le akarod zárni a történetet -  mi történt azóta Jankával, a némaságával, Idikóékkal, satöbbi. Lenne még valami amire rá kérdeznék. Az egyik részben írtál valami olyasmit a lány mondandója után, hogy „- (…)hadartam(…). Én eddig úgy tudtam, hogy csak a beszédben lehet hadarni, de világosíts fel, ha tévednék.
    Az egész sztori egy új nézőpontból festi elénk a világot, olyanból, amit remélünk kevesünknek kell majd egyszer vagy most is megélnie. Nekem kifejezetten elnyerte a tetszésemet, és ha úgy döntenél mégis csak folytatod a történetet – úgy zártad le, hogy ennek a lehetősége fenn áll – én rendszeres olvasód leszek.

Ui.:    Amiért tisztellek, az az, hogy nem teljesítetted azoknak a kommentelőidnek a kérését, akik sablon sztorivá akarták varázsolni a blogot, és hogy minden negatív vissza jelzésre kultúráltan válaszoltál. Ez tényleg tiszteletre méltó.

Kritika - Magamat látom benned

    Üdv! A mai naptól én veszem át a kritika írást, továbbra is rendeljek bátran. Ma pedig Just Florence blogja fog terítékre kerülni.

               

Magamat látom benned

                                                                       Kinézet  
   Nekem őszintén szólva a fejléced nem tetszik.  Többségben tájkép van rajta, és szerintem egyáltalán nem szép, ahogy a főszereplő lányok arcába belelóg valami, például Meliébe a víz (?) Loláéba meg, ha jól látom hegyek. Én már eleve nem is a nőt hangsúlyoztam volna ki, aki a lányát fogja középen, inkább a testvérpárt, hiszen róluk szól a sztori nem igaz? A felirat betűtípusa sem passzol oda, pár betű kissé felismerhetetlen. Hasonlóképen a háttér sem jön be, hiába passzol színvilágban a fejléchez, szemet szúróan homályos, nem szívesen néz rá az ember.
  Ugorjunk a modulsávra.  Itt az lenne a legjobb, ha fontossági sorrendbe tennéd az egyes modulokat. Én például a „Linkeket” venném legelőre, utána a rövid tartalmat, majd jöhetne az idézet, ezt követően a chat, a rendszeres olvasók, és végül az összes oldalmegjelenítés, a profilodat pedig betenném a legaljára a blognak.  De ez még így sem tökéletes, az egész kinézetet felrázhatnád pár  HTML kóddal.
  Ajánlom kérj egy teljes design átalakítást egy erre szakosodott oldaltól!


                                                                     Történet 
       Először nem tudtam mit várjak ettől az egésztől, de a végére kellemeset csalódtam. Örömmel néztem azzal a tudattal szemet, hogy a szőke herceg nem az első tíz percben fut be, sőt csak jóval később találkozhatunk vele. Ez idő alatt kaptunk lehetőséget ara, hogy jobban megismerkedjünk Melindával, akit elég gyenge idegrendszerrel áldott meg a sors, valamit nem mindennapi féltestvérével, Lolával. A kettejük kapcsolata először meglehetősen rideg, majd amikor a kíváncsi nővér húga után hallgatózik, ez az egész romlik. De nem kell megijedni, amint kiderül, hogy az idősebb lánynak lesz munkahelye, a kislány annyi szótlan nap után máris képes a nyakába vetni magát, és a világ összes kincséért sem hagyná el. Persze Melindának is volt egy-két furcsa alakítása, ( gondolok itt a popcornos esetre ) de ugyanígy Éri Szabolcsnak is, aki a meccs miatt olyan parádét csapott, hogy még én éreztem magam férfiasnak. Már az elég érdekes volt benne, hogy egy nála jóval fiatalabb, tizennyolc éves lányt magázott. Hahó, ez nem a IX. század! Történetünknek van még két szereplője, Rebi, a teljesen jellemtelen legjobb barátnő, valamint Gergő, Szabi fia, aki kifejezetten keveset szerepel, hiába emlegetik sokat, pedig van egy olyan gyenge megérzésem, hogy később nagy szerepet fog betölteni Lola életében.  Szabi és Melinda szerelme lassan alakul, amiért személy szerint egy hatalmas piros pontot adok neked, és azt mondom, húzd ameddig tudod, majd amikor itt az idő, drámaian teljesüljön be egymás iránt érzett vonzalmuk.
  A bejegyzéseidben egy jó pár hibát véltem felfedezni, köztük rengeteg szóismétlést, („Hullámos éjfekete haja volt, és szürke szeme, aminek bár volt egy erős kékes árnyalata, nem nevezném kéknek. A szeme színe éppen a szürke és a kék határán volt.” Egyszer elég volt megtárgyalni a szeme színét, nem kell rögtön kétszer!)
 hibásan megírt, vagy abszurd mondatokat, amikre az olvasóid gyorsan rávilágítottak, de volt példa arra is, hogy egy idézetet rosszul használtál („Ott duzzogtunk mind a ketten, Elég nevetségesen festhettünk, de hát ez van, ha két ennyire hasonló ember összekerül.

Amikor aztán szólított minket az orvos, Lola hangulata vett egy 360 fokos fordulatot, és hirtelen megragadta a kezem.” Az előbb még hisztizett, meg dühös volt. Most boldognak kéne lennie, nem félnie, ha ténylég olyan nagy fordulatot vett!), és észrevettem olyat is, hogy két sor után már más betűtípussal írtál. Ne félj több időt szánni a bejegyzéseid átolvasására, az igényes és precíz munkákat mindenki jobban szereti, és hidd el több olvasót is oda fog majd vonzani. Az is fontos, hogy ne tömködd a részeket tele képekkel, egy bőven elég, de hidd el, abba se fog senki bele halni ha nem teszel bele. Az egyik fejezetnél, például egy borsólevest ábrázoló fotót raktál bele, ami szerintem teljesen felesleges volt, de az csak még jobban zavart, amikor egy bekezdésnél körülbelül négy kép szerepelt. Ha megfelelően leírod a környezet az olvasó ezek nélkül is eltudja olvasni, fontos, hogy ő is megerőltesse a fantáziáját, és bárminemű ábrázolás nélkül tudja elképzelni annak a világnak a hasonmását, amit te leírtál. 
    Összességében egy egész egyedi világot sikerült létrehoznod, és semmi kép se hagyd abba. Fejlődés még itt-ott kell, de jó úton haladsz a siker felé. 
(Ui.: Figyelmedbe ajánlom ezt az oldalt: http://szinonimaszotar.hu/ )

A tűréshatár vége ~ Amnestia S.

Már sokad gyára fogok bele, ennek a cikk megírásába. Mi is lenne a lényege? Lássuk csak! Én már ennek a blog világnak 4 lassan 5 éve vagyok a tagja és már sok mindent láttam. De a legfőbb kérdésem még is ez lenne: Hogy lehetnek ilyen pofátlanok a mai bloggerek? 

Követelőznek, és csak követelőznek, nem veszik figyelembe, hogy mindenkinek van saját élete és nem csak azért van, hogy egész nap a számítógép előtt üljön, a rendeléseket csinálva! Nem véletlenül vannak a limit, rendelés szabályai, rendelés menet menüpontok, tartsd be őket! Ezen felül, ha már rendelsz valamit, egyszerre csak EGY helyről rendelj, mert gusztustalan, amikor egyszerre több helyről is rendelsz, emellett egyáltalán nem korrekt a szerkesztővel szemben sem! Amitől, nagyon, de nagyon ki tudok akadni, amikor rendelsz, és azt mondod, tetszik, de alig telik el pár perc, jobbik esetben óra és már teljesen új fejléced van, vagy design-ed. Ez most, hogy is van? Sok munka van abban, amikor valaki elkészít neked egy design-et, főleg hogy tetsszen is, de ha meg nem tetszik, akkor mond meg, ne kelljen azt látni, hogy amikor másnap rá megy a készítő a blogodra, vagy csak véletlen találkozik vele, a design már teljesen más! Legyen benned annyi, hogy közöld, nem tetszik! 

Sosem fogom, ezt a dolgot megérteni. Lehet, hogy ezzel sokakat megsértettem, de az is lehet, hogy vérig aláztam valakit, de eljutottam, arra a pontra, hogy ezt már figyelmen kívül hagyom. Borzalmas, ami itt folyik, pofátlan bloggerek, sablon történetek és MIND egytől egyik, ugyan arról szól! De ez egy más téma!

Ha hozzáfűzni valód lenne, vagy esetleg szeretnél, hasonló cikket, pipálj. Kommentben, pedig nyugodtan hozzá szólhatsz, kijelentheted, esetleg nem tetszésed, DE mindezt normális és kulturális keretek között!

Ölel, Amnestia S.